
Farkasember
Nos, gondolom mindenki látott már vérfarkasos horrorfilmet, vagy olvasott erről valamilyen hátborzongató könyvet. A lycanthropia jelentése a görög lýkos (farkas) és a ánthrőpos (ember) szavakból ered, és egy jellemző betegséget ír le, amikor is a testen túlzott szőrnövekedés alakul ki, és így az egész testet az állatokéhoz hasonló szőrzet borítja. Hérodotosz szerint (Kr. e. V. sz., görög történetíró) a Fekete-tenger partján élő varázslók voltak, kik évente néhány napra farkassá változtak, majd ha akartak vissza tudtak alakulni. A római kori irodalomban is varázslat művének tartották az ember farkassá változását. A Kr. e. 1. században élt Virgilius volt az első latin költő aki említést tett a babonáról. Ovidius (Kr. e. 43- Kr. u. 18) Metamorphoses című elbeszélő költeményében feljegyzett egy olyan alakváltozást, amely egy bűn megtorlásaként történt. A költeményben megemlékezik egy legendáról, amelyben rejtélyes alakváltozások szerepelnek a teremtés idejétől kezdve egészen Julius Caesar koráig. A farkasembereket hagyományosan a halottak birodalmával hozták kapcsolatba, és a karácsonyt követő 12 éjszakán tartották a legveszélyesebbnek. Az első ismert "farkasember" Gilles Garnier volt. Gilbert egy erdei remete, otthonról elkóborolt gyermekeket falt fel. A szemtanuk elmesélték, hogy látták, amint Gilbert ilyenkor farkas alakot ölt. Elfogása után beismerte farkasember mivoltát, és mint boszorkányt 1793 januárjában elégették. Köln környékén, ahol Peter Stubbét azzal dolták, amint azt később is beismerte, hogy 13 gyermeket, köztük saját fiát, és két terhes asszonyt falt fel. Azt állította, hogy az ördögtől kapott varázsövet, amely segítségével farkassá tudott ltozni. Stubbét 1589 októberében ítélték el. A középkorban úgy tartották, hogyha egy farkasember farkas alakban megsérült sérülése még vissza ltozása után is megmarad. Ismert egy 1588-as történet a Franciaországbeli Auvergne-ből egy vadászról, aki le gta egy farkas mancsát és a zsákjába tette. Később, amikor a mancsot megmutatatta a helyi nemesembernek megdöbbenve látta, hogy az aranygyűrűt viselőkézzé ltozott. Az elborzadt nemesember felismerte a gyűrűt, kirohant a konyhába, ahol ott találta a feleségét, amint éppen sérült kezét kötözte be. Az asszonyt azonnal megégették boszorkányságért. Egyes tudósok a jelenséget egy igen ritka betegséggel magyarázzák. Ez a betegség, a porphyria cutenea tarda, tünetei közé tartozik, hogy napfény hatására az ember bőre elszíneződik, felhólyagosodik és kisebesedik, az arcán és a végtagjain erőteljes szőrképződés indul meg. Különböző idegrendszeri rendellenességeket is lehet észlelni ezeken a betegeken. A leglátványosabb párhuzam, hogy kerülniük kell a napfényt, és bizonyos vegyi anyagokat, ilyen pl. a fokhagyma számos összetevője is. A beteg kezelése pedig rendszeres vérátömlesztést foglal magába. A középkor óta 50 ilyen esetet jegyeztek fel. A legújabb esetre egy müncheni gyerekorvos bukkant Németországban. Az eset egy 14 éves kislányt érint. A világos színű szőrzet az arcát és a hátát borítja be. Az orvosok a modern technika eszközeivel próbálnak a lány helyzetén könnyíteni. Lézerfénnyel, a szőrtüszők egyenkénti "kiégetésével" pusztítják el a hajhagymákat a látható helyeken. A mutáció által érintett emberek 50%-ban örökítik tovább a betegséget az utódoknak. A normális szőrzettel születő utód azonban nem örökíti tovább a hajlamot. Azok, akik ebben, vagy hasonló betegségben szenvednek, teljesen normálisak általában. A legtöbb problémát számukra az jelenti, hogy a társadalom gyakran nem fogadja el a betegségüket, hanem kitaszítja és megveti őket. Fontos, hogy elfogadjuk ha valaki másmilyen, hisz köztünk sincs két egyforma ember.

|